Magyarország - Zemplén

Regéc-Füzér-Boldogkő-Sárospatak...- kirándulások a várak, várromok és templomromok mesés világába

Bakancs helyett autós várkirándulás - a Regéci várba felfele Regéci vár meseszép romjai Tokaji aszús borospalackok - erdőn-mezőn (kb. 6 méteres magasságukkal díszítenek Bodrogolaszi XII. századi temploma Füzéri vár a hegytetőn Regéci vár - másik irányból Rózsaszín csoda Ónodon Boldogkői vár - régi idők hangulatában: fekete-fehérben

Zemplén. Meseszép vidék, vadregényes várak, mesélő kastélyok. Rákóczi, Kossuth, Kazinczy nyomában. Élő történelem a mában. Még soha nem jártunk ezen a vidéken, így hát felkerekedtünk három gyerekkel, szülőkkel, heten, mint a mesékben, hogy bejárjuk e csodaszép vidéket a tavaszi virágpompában. Ismét négy keréken gördülünk tova a bakancs helyett, hiszen szüleim a hetven felé ballagva nem bírják a kaptatót fel a várakba. És legkisebb porontyunk sem tud - még! - hegyet mászni.

Szerencsi Rákóczi vár Boldogkői vár Regéci vár Füzéri vár Sárospataki vár

Legnagyobb gyermekünk iskolai szünetét megvárva, nyolcnapi cókmokot kocsinkba betuszkolva útnak indultunk a vadregényes Zemplénbe. 250 km autókázás után estefelé Óhután le is telepedtünk a lefoglalt szállásunkon, egy családi házban - miénk egy egész tetőtér: két szoba, nappali, fürdőszoba, konyha! És mi minden vár ránk: várak-kastélyok-pici falvak-épphogy zöldellő erdők-virágjukat bontogató hegyoldalak!

Pompás rózsaszín virágtömeg Tulipán Útszéli fehér virágözön Japánbirs Tulipán Rózsaszín virágkavalkád

Másnap reggel borongós idő fogadott: így TOKAJ városkával indítottuk az egyhetes programunkat. Bejártuk a kisvároskát, rózsaszín virágdíszbe öltözött sétálóutcáját, majd TARCALON időztünk egy kicsit; az Andrássy kúriát, Degenfeld kastélyt, s templomait ejtettük útba.
S jött SZERENCS! A Rákóczi vár, mely anno a XIII. században még bencés kolostor volt. Az 1500-as évek végén a Rákóczi család fő rezidenciája, és a Habsburgok támadásainak egyik célpontja lett. A vár jellegét palota kinézetűre varázsolták a XVIII. század folyamán. Ma is impozáns látványt nyújtó hatalmas ép falak állnak, benne kicsinyke múzeum: kardok, fegyverek, képeslapok. Az egykor híres Szerencsi Cukorgyár Múzeumában is eltöltöttünk egy órácskát; a hatalmas cukorsüvegek nagy népszerűségnek örvendtek gyerekszemszögből.

MONOKON először is Kossuth szülőházát kerestük fel, ahol a család még fél évig lakott Kossuth születése után 1802-1803 telén. A ház 1780-as években, copf stílusban épült, ma a Kossuth Lajos Emlékmúzeumnak ad otthont. Az utolsó félórában még éppen megszemlélhettük Kossuth személyes tárgyait. A Kossuth házzal szemközt található az 1750-ben épült barokk Andrássy kastély, jelenleg iskola. Parkjában Kossuth szobra áll.
Már messziről észrevettük a XIV. századi gótikus MONOKY VÁRAT a domb tetején. Vagy talán inkább várkastélyt? Hiszen a XVI. században reneszánsz ablakokkal is kiegészítették, és bástyás erődfallal vették körül. Az 1630-as években még Rákóczi György erdélyi fejedelemé volt, majd a Thököly, Andrássy család birtokolta. Jelenleg magántulajdonban van, felújítva, nagy parkjának kapui tárva-nyitva.

Tarcal - az 1870-ben épült Degenfeld kastély Szerencs - a vár bejárata Monok - Andrássy katély Monok - Kossuth Lajos szülőháza (1802. szeptember 19.) Monok - Monoky várkastély Golop - Vay várkastély

GOLOPON a falu szélén azonnal megtaláltuk a magányosan álló 1590 körül épült VAY VÁRKASTÉLYT, amely valójában egy erődítménnyé alakított középkori vár. Most felállványozva várja sorsa jobbra fordulását. A mellette álló földszintes klasszicista stílusú kastély 1820-ban épült, ma címermúzeum van benne.
Este 6 óra felé járt az idő, ezért már nem mentünk be Abaújszántóra, csak messziről vetettünk egy pillantást a Cekeházán álló Patay kastélyra. Az 1820-ban épült kastélyban egykor osztrák katonák szálláshelye volt. Ma romos.
ERDŐBÉNYÉN át indultunk haza, templomaira, a Szirmay kastélyra csak egy pillantást vethettünk az egyre sötétedő tájban.

Harmadik napunk bizonyult a legszebbnek. Ragyogó napsütés fogadott minket (és minden további napon!) - irány a vadregényes REGÉCI VÁR! Festői romok, csodaszép körpanoráma - utazásunk legszebb vára. Minket a romos, hatalmas várfalak nyűgöznek le, ahol magunkban barangolhatunk kedvünkre, sehol senki sincs. (Ahol a madár sem jár, kivéve azt a bácsit, aki a belépő jegyet adja a kihalt, magányos hegytetőn...)

Messziről - a regéci vár Regéc - festői romok Regéc Regéc - a legromantikusabb vár Regéci várból kilátás a Regéc falura Regéc

A faluból felfele vezető útnak meredek kaptatót írtak - mi szerencsére egy új, göringyes földúton kocsival szó szerint a várfalakig jutottunk! Így Apu is láthatta a szenzációs romokat, hiszen a faluból nem bírta volna a majd egy órányi meredek kaptatót. Hatalmas területen, 8-10 méter magas, vaskos falak, boltívek, törmelékek között sétálgathattunk.
A meseszép vár a tatárjárás idejében épült az 1200-as években. A történelmi nevek egymásnak adták a várat: Baksa, Károly Róbert, Drugeth, Zsigmond király, Mátyás, Szapolyai, Habsburg, Rákóczi, Zrínyi Ilona, Thököly. Itt nevelkedett fel II. Rákóczi Ferenc. 1685-ben az osztrákok elfoglalták, s kifosztották, azóta lakatlan. Csak mi voltunk a várban - és bejártuk minden zegét-zugát. Elkápráztatott minket! A kedvenc várunkká vált.

Hogy a nap szépségeit fokozzuk, délben már BOLDOGKŐ várához értünk. Messziről lenyűgöz a vár szépsége, ahogy hosszúkásan elnyúlva kirajzolódik a sziklás dombon, a hegyek által közrefogott tájban. Alatta a lankás domboldalakon szőlősorok csupasz karói nyújtóznak a magasba. A vár egy hatalmas kovásodott andezittufa gerincen áll. Eredetileg Bodó-kő volt a neve.

Messziről - a regéci vár Regéc - festői romok Regéc Regéc - a legromantikusabb vár Regéci várból kilátás a Regéc falura Regéc

Boldogkő vára még a tatárjárás után, a XIII. század második felében épült, a XV. században kibővítették. A XVI. századra, a lőpor használatának elterjedésével elavulttá vált, s mivel stratégiailag sem volt jó helyen, nem játszott szerepet a további évszázadok csatáiban. Balassi Bálint itt írta a Borivóknak c. versét 1644-ben, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez. 1701-ben a Habsburg csapatok lakhatatlanná tették. Ez már kissé kiépített vár: gyilokjárókon róttuk a távot a várfalakon. Csöppnyi termében makett terepasztalon a muhi csata elevenedik meg.
Boldogkőváralján még a Péchy Zichy család 1768-as, barokk kastélyához is elmentünk. Egy negyedórát a tájházban is elidőztünk a régmúlt tárgyak közt, megcsodálva a medvebőrből készült hatalmas kovácsfújtatót, és a vár monumentális lakatját.

Úton a regéci várba... Boldogkőváralja - a XVIII. századi Péchy-Zichy barokk kastély Boldogkőváralja - tájház - háttérben a vár Boldogkőváralja - tájház: nép eszközök Hárumhuta - Bretzheim vadászkastély Napnyugta

Hazafele HÁROMHUTÁN megnéztük a hatalmas fehér, tornyos Bretzheim kastélyt, ahol talán fél évszázada Apu KISZ (az ifjabbak kedvéért: Kommunista Ifjúsági Szövetség :-)) táborozóként két hetet nyaralt.
Este dörgés-villámlás, azonban mi már a szállásunk rejtekéből figyeltük a hegyek közt visszhangzó égi háborút (áprilisban!). Szép volt a mai napunk!

Negyedik napunk könnyed programnak ígérkezett: Megálltunk itt-ott ERDŐHORVÁTIBAN és TOLCSVÁN, megnéztük a templomokat, a barokk Szirmay kastélyt, a Rákóczi kastélyt (melyet felesége, Lórántffy Zsuzsa építtetett), majd természetesen lefotóztuk a falu melletti magányos-góliát Tokaji aszús borospalackot.
SZÉPHALMON Kazinczy Ferenc nyomában jártunk. A falu - korábban Bányácska - 1886-tól viseli Kazinczy adta nevét, a birtokáról nevezte el. Az író itt élt, és itt található a sírja is. Nem messze nyughelyétől áll a Ybl Miklós által tervezett emléképület, amelyben a költő személyes tárgyait tekinthettük meg. Magyar Nyelv Múzeumába is bementünk - bár itt a gyerekek inkább a szavakat tartalmazó táblák közti bújócskát élvezték, míg mi a XX. századi szavainkon mélázgattunk el.
SÁTORALJAÚJHELYEN bekukkantottunk a főtéren a felállványozott templomba, majd a Börtönmúzeumot és a Kazinczy Múzeumot néztük meg. A kitömött állatok nagy sikert arattak. A XIV. századi piarista (pálos) templom zárva; mellette az iskola, ahol Kossuth tanult. Egy saroknyira onnan Kossuth szüleinek a háza, ahol Kossuth Lajos kisgyerek korától kb. 1832-ig élt.

Erdőhorváti Tolcsva Széphalom - Kazinczy emléképület Széphalom - Kazinczy emléképület belülről Sátoraljaújhely - Kossuth szobor Hercegkút - pincesorok Bodrogolaszi - XII. századi katolikus templom Vámosújfalu - hatlyukú kőhíd

Lassan két óra. Pici falvakon vezetett tovább utunk. Először MAKKOSHOTYKÁN a Meczner kastélyok, majd a HERCEGKÚT védett pincesorai következtek a Gomboshegyen és a Kőporoson. Elbűvölő látvány a pici, félig földbevájt háromszögletű pincék egymás mellett sorakozó bejárata, ódon hangulata.
Megnéztük BODROGOLASZI 1860-ban épült eldugott Lónyay kastélyát, református és görögkatolikus templomait. És megcsodáltuk a barna, impozáns látványú római katolikus templomát, mely a XII. század végétől áll a Bodrog partján.
Átmentünk VÁMOSÚJFALU XVIII. századi barokk, hatlyukú kőhídján. A Tolcsva patak felett erre haladt a Galícia felé vezető fontos kereskedelmi útvonal.
OLASZLISZKÁN a templomok után a Kossuth házat is megkerestük a Bodrog partján. Kossuth egy ideig itt lakott. Délután öt óra felé járt már az idő, mikor hazafelé tartva útbaejtettük KOMLÓSKA zsákfalut.

Ötödik napunk izgalmasnak ígérkezett, várjátékok a FÜZÉRI VÁRBAN! Ez kell hát nekünk, a srácok itthon egész nap vitézesdit játszanak, kardoznak egymással - most legalább láthatják mi fán terem a középkori csata és élet...
A füzéri vár valaha favár volt, valamikor a XII. században épült. II. András is birtokolta, majd IV. Béla királyunk építtette újjá a tatárdúlás után, immár kőből. Aba Amádé nádor 1301 és 1310 között itt őriztette a magyar koronát! Károly Róbert, Drugeth Fülöp, Zsigmond király, Perényiek, Báthory, Nádasdy birtok... 1676-ban a Habsburgok kifosztották, lerombolták, s azóta nem lakják..
Tíz órára már ott is voltunk a füzéri várban. Meglepő módon ide jutottunk fel a legnehezebben (lásd csemete méret és szüleim szuflája), meredek sziklákon kaptattunk felfele. Elég kicsinykének tűnt a vár, igaz, sok föld, és törmelék foglalta el a helyet: a felújítás itt is látható nyomai. Kilátás, magas hegyek, dimbek-dombok. Nagyobbacska torony. És tömeg. Egyre nagyobb embertömeg nyüzsög mindenhol, ahová csak nézünk. Nem is lehet igazi váras képeket fotózni, mert mindenhol ember zsenyheg...

Messziről - a füzéri vár Füzér - egyre több ember lesz Füzér - kilátás a várból Füzéri bajvívás Füzér Füzér - reneszánsz zene

Egy órányi késés után végre reneszánsz zenét hallgathattunk, középkori ruhákban reneszánsz tánc elevenedett meg előttünk, némi szerelmi történettel fűszerezve. Majd középkori íjászat következett. S végre valahára jött a várva várt bajvívás! Kardos vitézek vívták a csatát előttünk pár méterre!!! Páncélba öltözött harcosok csaptak össze fémesen csengve. Karddal, buzogánnyal, tőrrel hadakoztak...
Két óra is elmúlt, mire végre leevickéltünk a meredek sziklákon a kocsinkhoz - addigra már rendőrök irányították a forgalmat, moccanni sem lehetett a temérdek autótól, még a faluban sem. (Ergó: Ki korán kel, parkolót lel!)

HOLLÓHÁZÁN a porcelánmúzeum már visszazökkentett a jelenbe. Szebbnél szebb porcelántányérok, poharak között bóklásztunk, immár csak száz évre visszanyúlóan, egészen a máig. 1777-től üveghuta és 1831-től kőedény és majolikagyár működött a faluban. A porcelángyártás egyik alapanyaga a kaolin, aranykutatás közben bukkantak rá.

Hollóházi porcelán Hollóházi porcelán Hollóházi porcelán Hollóházi porcelán Hollóházi porcelán Hollóházi porcelán

Másik irányban folytattuk utunkat tovább, hatalmas kanyart leírva a mai napon: KÉKEDI kastély, melyet Kékedi György építtetett 1613-ban. Később már a Melczer család birtokába került, ma szálloda, ezért épp csak a kapuból vethettünk rá egy pillantást.
ABAÚJVÁRON a XIV. századi gótikus református erődtemplom belseje kissé lehangoló állapotban leledzett.
GÖNCÖN a református és katolikus templomot néztük meg: Károli Gáspár nyomában jártunk. Az apróablakú XVII.-XVIII. századi huszita házat csak kívülről vehettük szemügyre, zárva.

Hollóháza - porcelánkiállítás Kéked - kastély Gönc - református templom Gönc - főutca Gönc - huszita ház Göncruszka - Kornis-Kazinczy kúria

GÖNCRUSZKÁN felkerestük a Kornis-Kazinczy kúriát, amely Kazinczy Ferenc testvéréé, Kláráé volt, de az író-nyelvújító is gyakran megfordult itt.
Vilmánynál Regéc felé kanyarodtunk haza...

Hatodik napunk a kisvonatozásé. Remek időtöltés, gyerekszemmel nézve is. Természeten hajnalok hajnalán keltünk fel, hogy a fél kilences kisvonatot elérjük PÁLHÁZÁN. Megérte, csak mi ültünk az egész kocsiban!
Majd egy órányi vonatozás és 8 km-nyi út megtétele után kaptunk fél órácskát a Kőkapui XIX. századi Károlyi vadászkastélynál, hogy a tavat és egy mini ásványkiállítást megnézhessünk. A Kőkapui tavat 1968-ban völgyzáró gát építésével hozták létre. Majd máris vonatoztunk visszafelé; a többnyire erdős táj csendjét csak vonatunk zakatolása törte meg. A 700 mm-es nyomtávú vasút 1888-ban épült a fakitermelés szállítása miatt. Az ország legrégibb kisvasútja, kezdetben lóvontatással működött.
Pálházán egy kis perlit- és vadászati kiállítás várt még ránk az állomásnál, ahol azokat a trófeákat nézhettük meg, melyeket valamilyen eltérés, hiba miatt lőttek ki.
A FÜZÉRRADVÁNYI Károlyi kastélyban már rengeteg autóba botlottunk, lévén húsvét hétfő. Negyedóránként idegenvezetés a kastélyban, hét termét mutatták be, a kastély körbesétálását már magánszorgalomból végeztük el. A XVIII. századi barokk kastélyt Ybl Miklós tervei alapján 1857-59-ben átépítették. Volt luxusszálloda, szanatórium, most múzeum.

Pálházáról indultunk kisvonatozni A kisvonat végállomása - Kőkapui vadászkastély Füzérradványi Károlyi kastély Füzérradványi Károlyi kastély - belülről Telkibánya - Ásványmúzeum Vizsolyi református templom - benne a Vizsolyi Biblia Tállya - madár szobor - Európa mértani középpontja Tállya - evangélikus templom - itt keresztelték meg Kossuth Lajost

Innen ismét a természeté, a kis falvaké a főszerep: KOVÁCSVÁGÁS, VÁGÁSHUTA falvakban kocsikáztunk.
TELKIBÁNYA ásványmúzeumában időztünk majd egy órát. Nemcsak ásványok, hanem makettek, bányamakett, némi bútor, kitömött állatok színesítették a kiállítást.
Óhuta felé kanyarodva VIZSOLYON nyitva találtuk a református templomot, mely a XIII. századi román, majd XIV. századi gótikus jegyeket is magán viseli. Károli Gáspár 1590-ben fordította le a teljes Bibliát magyarra (Ószövetséget héber, Újszövetséget görög nyelvből), s összesen 800 darabot nyomtattak belőle. A híres Vizsolyi Bibliából 53 példány maradt fenn, ebből 22 itthon található. És egyet itt és most megnézhettünk! A nyomda a templommal szemben, a Rákóczi kúria épületében állt. A falu szélén fekszik a védett vizsolyi kőfejtő - a harmadidőszakban (miocén) vulkáni működés idején riolittufa került a felszínre, mely később kőzetté alakult.
Egy kis kitérő, TÁLLYA irányában, Rákóczi kúria, Maillot kastély, no és ami jobban fellelkesített most: Itt van Európa mértani középpontja! Egy madárral ábrázolták. Az evangélikus templomban keresztelték meg Kossuth Lajost. Mád felé mentünk haza.

Hetedik napunkra hagytuk Zemplén csúcspontját, Sárospatakot. Körbejártuk a Bodrog partján az 1456 körül épült hatalmas Rákóczi várat, a Vörös tornyot. Körbefotóztuk a csodás sárga pitypangba öltözött rétről minden irányból e kockaélű hatalmas várat, majd lelkesen elindultunk, hogy belülről is megnézzük a vár kiállításait. Legnagyobb megdöbbenésünkre, zárva... Hiába, a Húsvét hétfő helyett ők kedden tartanak ünnepnapot (!) ... Élő történelem órán járunk: Perényi, Bocskai, Lorántffy, Rákóczi, Habsburg családok voltak a vár tulajdonosai.

Sárospatak Sárospatak - Vörös torony Sárospatak Sárospatak - Vörös torony Sárospatak Sárospatak - Vörös torony Sárospatak - Vörös torony Sárospatak

Egész napot szántunk Sárospatakra. A vár megszemlélése után bejártuk a várost is; templomokat néztünk, lakóházakat kerestünk fel (Móricz Zsigmond, Szemere Bertalan, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor), és persze a híres kollégiumot, benne a könyvtárat és múzeumot is meglátogattuk.
Hazafelé egy röpke sétát tettünk a Tolcsva patak mentén, Óhuta és Erdőhorváti között, de sajna nem találtunk semmilyen opált, sem egyéb szép kalcitot sem, mint amilyeneket a múzeumokban láttunk...

Sárospatak - a vár Sárospatak - a római katolikus plébániatemplom Sárospatak - Pollack Mihály által tervezett Nagykönyvtár Sárospatak - a Vizsolyi Biblia Sárospatak - Móricz Zsigmond édasapja építette ház Hazafelé - a Tolcsva patak

E pihentető nap után, a nyolcadik napon elérkezett a búcsú Zemplén vidékétől. Búcsúzunk az immár zöld ruhába bújó erdőtől, a ház melletti halkan csordogáló patakunktól, a virágzó domboldalaktól, a botokként meredező hatalmas szőlőmezőktől, a mezőn magányosan álló hatalmas borospalackoktól... Végig ragyogó napsütés, fantasztikusan kék ég alatt kalandoztunk. Áprilisban!
De hogy teljes legyen a kép, Tolcsván épp elcsíptük a Bormúzeum nyitvatartását, és szemben vele pedig a helyi félédes hárslevelű és muskotály borokból tankoltunk fel búcsúzóul.

Az ónodi országgyűlésről híres ÓNOD felé vettük az irányt; 1707-ben a vár melletti mezőn mondták ki a Habsburg ház trónfosztását. Az ÓNODI VÁR a falu határában, sík vidéken terpeszkedik el. A XII. század második felében földvárnak épült, a XIV. század végén Czudar Péter építtette át kővárrá, majd a XVI. században Perényi Imre építtette ki a jelenleg is álló szabályos négyszög alapú várat, ó-olasz bástyákkal. A vár jelenleg feltárás alatt, s éppen kinyitott, mire odaértünk, így a vaskos tömzsi tornyába is felmászhattunk a lépcsőn, no és a pince mélysötétjébe is bekukkanthattunk.
A közeli tájházban a sok-sok régi tárgy ismét elbűvölt minket.
Még elkanyarodtunk a XVII. századi emeletes négysaroktornyos épülethez, a Török kastélyhoz. Itt született Kazinczy felesége: Török Sophie.

Gyakran járt utunk - Erdőhorváti és Tolcsva közt Tolcsva - bormúzeum Ónodi vár Ónodi vár Muhi csata emlékhely Mezőkövesd - Mezőgazdasági Múzeum

Délután még a muhi csata helyszínét is felkerestük: 1241. április 11-12-én IV. Béla itt ütközött meg Batu kán vezette tatár sereggel. A magyar sereg teljesen felmorzsolódott, az ország e vereség következtében nyílt utat mutatott a tatár hordáknak.
Még egy megállót terveztünk; Matyóföldön, Mezőkövesden álltunk meg. A Matyó Múzeum népművészeti kiállítása után egy órát is eltöltöttünk a Mezőgazdasági Múzeumban - a gyerekek egyik traktor nyergéből a másikba másztak fel, s át, a legnagyobb élvezettel.

És estefelé fáradtan, de nyolcnapnyi élménnyel a hátunk mögött érkeztünk meg otthonunkba hazánk egyik távoli csücskéből, a romantikus Zemplénből. Ragyogó napsütés, virágzó határ, lassan zöldbeboruló dombok, vadregényes várak, meseszép panorámák, picinyke falvak, halkan csobogó patakok, kisvonat tovatűnő zakatolása... megannyi szépség és eldugott csoda: ez Zemplén!

Tokaj - római katolikus templom (XX. sz.) Komlóska - görög katolikus templom (XIX. sz.) Olaszliszka - római katolikus templom (XIV. sz.) Tolcsva - római katolikus templom (XIV. sz.) Bodrogolaszi - római katolikus templom (XII. sz.) Vizsoly - református templom (XIII. sz.) Sátoraljaújhely - római katolikus templom (XVIII. sz.) Szerencs - római katolikus templom (XVIII. sz.)

(Kicsit félve teszem hozzá, ha 8 napról ennyit regélek e honlapon, talán elképzelhető, mennyit tudnék írni a 14-21 napos utazásainkról... Pedig így lenne az igazi: némi földrajz, töri és saját élmények kusza, mesés kavalkádja együtt...)

Kiránduló útvonalaink a Zemplénben:

1. nap: Megérkezés Háromhutai szálláshelyünkre (255 km).
2. nap: Tokaj - Tarcal - Szerencs - Monok - Golop - Erdőbénye (127 km).
3. nap: Regéc - Boldogkő - Háromhuta (74 km).
4. nap: Erdőhorváti - Tolcsva - Széphalom - Sátoraljaújhely - Makkoshotyka - Hercegkút - Bodrogolaszi - Vámosújfalu - Olaszliszka - Komlóska (124 km).
5. nap: Füzér - Hollóháza - Kéked - Abaújvár - Gönc - Göncruszka (134 km).
6. nap: Pálháza - kisvonat - Kőkapu - Pálháza - Füzérradvány - Vágáshuta - Kovácsvágás - Telkibánya - Vizsoly - Tállya (178 km).
7. nap: Sárospatak (63 km).
8. nap: Hazaindulás, útközben: Ónód-Muhi csata-Mezőkövesd (262 km).

Úton a regéci várba Tolcsvát elhagyva, Szerencs felé: szőlőmezők Füzérradványi Károlyi Kastély - múzeum A Bodrog partján - Bodrogolaszinál Szerencsi Rákóczi vár Pálházi kisvonat

Írta: utazas.medea.hu